A Variable Refresh Rate vagy közismert nevén VRR egy újabb mozaikszó a tévés világban, amellyel meg kell birkózni. De a legújabb konzolokkal rendelkező játékosok számára ez a funkció mindent megváltoztathat.
Tehát mi az a VRR, és hogyan működik? Mi a különbség a különböző típusok között, és mely eszközök támogatják? Az alábbiakban mindent elmagyaráztunk.
Mi az a VRR és hogyan működik?
Mielőtt belemerülnénk a Variable Refresh Rate jelentésébe, először is fontos megérteni, mi az a frissítési gyakoriság. Ez az idő másodpercenként, ahányszor egy képernyőn (legyen szó monitorról, TV-ről vagy hordozható készülék képernyőjéről) új kép jelenik meg.
Amint el tudjuk képzelni, egy nagyon alacsony frissítési gyakoriságú képernyőn a mozgás széttagoltnak tűnik. A 60 Hz-es frissítési frekvencia (ez 60 ciklus/másodperc) jellemzően az abszolút legalacsonyabb, amit egy modern kijelzőn találhatunk, de a még nagyobb frissítési gyakoriság még egyenletesebb mozgást eredményez, ami különösen fontos a játékoknál.
A legtöbb kijelzőnek fix frissítési gyakorisága van, ami azt jelenti, hogy csak meghatározott időközönként, egymástól egyenletes távolságban tudnak új képet megjeleníteni.
Ez problémás lehet, ha egy kép új képkockája nem áll készen, amikor az intervallum megérkezik, mivel az előző képkocka a képernyőn marad a következő elérhető intervallumig, és frusztráló késleltetési hatást okoz.
Ez különösen a videojátékok esetében jelent problémát, mivel egy jelenet vagy művelet időnként több időt vehet igénybe a renderelés, ha a számítógép vagy a konzol grafikus teljesítménye nem elég erős.
Itt jön a képbe a változó frissítési gyakoriság. A VRR lehetővé teszi a kijelző számára, hogy dinamikusan módosítsa saját frissítési gyakoriságát, így az szinkronban marad az új képkockák előállítási sebességével. Tehát ha egy játékot játszunk, és a GPU nem képes időben renderelni egy képkockát, a monitor frissítési gyakorisága automatikusan csökken, hogy elkerülje a megrázó akadozó hatást.
A VRR-nek más előnyei is vannak videojátékok közben. Például, ha a GPU valójában több mint 60 képkocka/másodperc létrehozására képes, akkor a támogatott kijelző képes lesz 60 Hz fölé tolni a frissítési gyakoriságát, így élvezhetjük a simább mozgás előnyeit.
A VRR támogatásnak köszönhetően az Xbox Series X akár 120 képkocka/másodperc sebességre képes kompatibilis játékokkal, így ha 120 Hz-es képfrissítési frekvenciájú TV-vel vagy monitorral rendelkezünk, akkor egyetlen másodpercen belül kétszer annyi képkocka jeleníthető meg, ami lényegesen simább mozgást eredményez.
A Sony megerősítette, hogy a PS5 hamarosan frissítésre kerül, hogy támogassa a VRR-t is.
A VRR-t a játékokon kívüli eszközök is elkezdték alkalmazni, például okostelefonok és táblagépek, mivel az akkumulátor kímélésére használható.
Ha egy eszköz statikus képet mutat, nincs szükség arra, hogy a képernyő másodpercenként 120-szor frissüljön, így ennek megfelelően csökkenti a munkaterhelést.
Előnyös a változó frissítési gyakoriság?
Ha nagy játékos vagy, aki többszereplős, sport- és gyorsjátékokkal játszik, akkor a VRR még tovább növelheti az élményt.
Ennek előnye a rövidebb késleltetési idő, a jobb képminőség és a kisebb képernyőszakadás. A 4K/120Hz-et támogató játékokkal az ígéret egy nagyon sima és érzékeny játékélmény.
Ha olyan kalandjátékokkal vagy olyan játékokkal játszunk, amelyek nem igényelnek olyan gyors választ, akkor ez nem olyan létfontosságú.
Ha olyan tévénk van, amely támogatja a fejlettebb VRR-megoldásokat, akkor a jobb HDR-tónus-leképezés is előnyt jelent; így javul a kontraszt, a fényerő és a részletgazdagság a sötétebb területeken.
Érdemes VRR-t támogató TV-vel rendelkezni, de szükség van egy támogatott konzolra, HDMI-kábelre és a szükséges játékokra is, hogy teljes élményben legyen részünk.
Jelenleg a VRR ökoszisztémája még a korai fázisában van, így még nem annyira elterjedt.
Milyen típusú VRR érhető el?
Mint mindig, most is vannak versengő VRR-formátumok, amelyek a fölényért versengenek.
Létezik a „standard” VRR HDMI-n keresztül, valamint a VESA Adaptive Sync technológiája a DisplayPort-kompatibilis monitorokhoz. De valójában ez a csata az AMD és az Nvidia között a FreeSync és a G-Sync VRR-megvalósításaiért folyik.
Mindkettő célja ugyanaz, vagyis a szakadás, a késés és a dadogás csökkentése, és mindkét vállalat különböző funkciókkal rendelkező VRR-szinteket kínál.
AMD
- AMD FreeSync – a belépő szintű verzió csökkenti a szakadást és a késleltetést.
- AMD FreeSync Premium – támogatja a 120 Hz-et 1080p és nagyobb felbontás mellett, így a képernyők másodpercenként akár 120 képet is képesek megjeleníteni, ami kétszer annyi, mint egy normál 60 Hz-es kijelzőn. Ez lényegesen egyenletesebb mozgást eredményez.
- AMD FreeSync Premium Pro – mindent, amit fent említettünk, támogatja, de hozzáadja a HDR-támogatást is a jobb tónusleképezés és az alacsonyabb késleltetés érdekében mind az SDR, mind a HDR játékokban. A Samsung Neo QLED tévéi az elsők, amelyek támogatják ezt a verziót.
Nvidia
- G-Sync kompatibilis – a belépő szintű verzióhoz nem kell Nvidia grafikus kártyát/processzort használni, de jóváhagyó bélyegként szolgál, hogy a kijelző „alap” változó frissítési sebességet biztosít, valamint szakadásmentes a látványvilág.
- G-Sync – a tévék által jelenleg leginkább támogatott verzió. Ez teljes frissítési gyakoriságot biztosít, ahol támogatott (120 Hz-ig).
- G-Sync Ultimate – mindent, amit fent említettünk, HDR-támogatással, jobb színteljesítménnyel és „ultraalacsony” késleltetéssel rendelkezik.
Jelenleg a VRR-támogatás gyakrabban található a prémium készleteken, de kezd megjelenni az olcsóbb modelleken.
Milyen eszközök támogatják a VRR-t?
Számos olyan asztali számítógép, laptop és monitor található, amelyek több éves múltra tekintenek vissza, amelyek támogatják az AMD FreeSync vagy az Nvidia G-Sync VRR megoldásokat. Az AMD és az Nvidia megfelelő webhelyein megtudhatjuk, hogy melyek is ezek pontosan.
A játékkonzolok esetében a Microsoft támogatja az AMD FreeSync funkciót a teljes konzolcsaládjában, de a One X (megszűnt) és a One S esetében a támogatás a 40 Hz-60 Hz-es frissítési frekvenciához szól.
A Series S és Series X támogatja a HDMI 2.1-et, és fejlettebb szintű AMD FreeSync funkcióval rendelkezik, akár 120 Hz-es frissítési gyakorisággal. Az Xbox konzolokon a FreeSync funkciót engedélyezni kell az irányítópult beállításaiban, mivel akkor sem kapcsol be automatikusan, ha kompatibilis FreeSync-kijelzőhöz csatlakozik.
A PS4 nem támogatja a VRR-t, de a PS5 támogatja ezt a funkciót a HDMI 2.1 porton keresztül. A Sony még nem aktiválta a funkciót, de megerősítette, hogy egy szoftverjavításon keresztül hamarosan érkezik.
Természetesen szükség lesz egy Ultra High Speed HDMI 2.1-es kábelre, valamint egy VRR-t támogató kijelzőre a készlet teljessé tételéhez.