Mik a kriptovaluta bányászat veszélyei?

2008 októberében egy máig sem ismert személy előállt a Bitcoin ötletével és a következő év januárjában a kriptovaluta rendszer alapjául szolgáló blokklánc működésbe lépett, ami tulajdonképp az első blokk kibányászását jelentette.

Azóta eltelt megközelítőleg 13 év és a Bitcoin mellett megjelent számos más kriptovaluta is, valamint a blokkláncok is jelentős fejlődésen mentek keresztül. Aki már kicsit jártas a témában, az tudja, hogy a kriptovaluta tranzakciók hitelesítését bányászok végzi, mivel a hálózatban nincs egy központi irányító szervezet, amely képes lenne elvégezni ezt a feladatot. A következő néhány sorban át fogjuk tekinteni a kriptovaluta bányászat részleteit.



A legegyszerűbb talán az ha a saját bankunkból indulunk ki. Ma már a legtöbb embernek van bankszámlája és bankkártyája is. Teljesen természetes módon utalunk át pénzeket a kanapéról, vagy akár egy autópályán száguldó autóból is. Kevesen gondolunk bele, hogy mi történik valójában ilyenkor a háttérben. A felhasználó nyilván tisztában van az egyenlegével és ritkán fordul elő olyan, hogy megpróbál több pénzt átutalni mint amennyire fel lenne jogosítva. De ki ellenőrzi ezt le?

Nyilván a bank. A bankok hatalmas és bonyolult informatikai rendszereket tartanak fent és ezek segítségével tudják ellenőrizni az ügyfelek tevékenységeit. Egy bankszámla megnyitásakor azon alapértelmezésben nulla forint van. Ezek után lehet rá fizetéseket fogadni, készpénzt levenni róla, valamint átutalásokat kezdeményezni. Egy bankszámla nyitása során tulajdonképp rábízzuk a bankra az egyenlegünk vezetését. A bank lesz az a központi vezérlő szervezet, amely ismeri minden ügyfele tranzakciós történelmét és ezáltal az idő minden pillanatában tisztában van az ügyfelek egyenlegével. Igen ám, de a kriptovaluta hálózatokat pontosan egy ilyen szerv kiküszöbölésére találták ki, hiszen mennyivel elegánsabb egy olyan megoldás, amely nem igényli egy ilyen bonyolult és körülményes szereplő jelenlétét mint a bankok.

Itt természetesen nem kell feltétlenül éles határt húzni. A két rendszer létezhet egymás mellett, de igazándiból a felhasználóknak (ügyfeleknek) lehetőséget kellene adni arra, hogy ki kezelje a pénzüket. Egy központi szerv, mint a bank, vagy egy decentralizált (peer-to-peer) hálózat mint mondjuk a Bitcoin.

Felmerül a kérdés tehát, hogy akkor a Bitcoin hálózatában ki kezeli a főkönyvet. Ki felel a tranzakciók helyes működéséért? Erre a feladatra születtek a kriptovaluta bányászok. Ők azok, akik nagy mennyiségű, gyors számítógéppel rendelkeznek és rájuk van bízva a kriptovaluta hálózatokban történő tranzakciók hitelesítése. A feladatuk nem túl bonyolult, általában egy algoritmust kell lefuttatniuk és egy kriptográfiai rejtvényt kell megfejteniük. Ehhez viszonylag erős számítógépre van szükségük, mert az algoritmusok számításigénye meglehetősen nagy. Ezt főleg a Sybil támadások kiküszöbölésére vezették be, amely tulajdonképp a korlátlan mennyiségben klónozható azonos identitású felhasználók által intézett támadást jelenti.

A kriptovaluta rendszerek nagyon demokratikusak. Ezáltal bárki lehet kriptovaluta bányász. Sok megkötés nincs, csak annyi, hogy a bányagéped legyen jó erős, mert akkor sok kriptovalutát fogsz tudni bányászni.

A bányászokat kriptovalutával jutalmazzák egy sikeres tranzakciós blokk hitelesítése után, a kriptovalutákat pedig egy kriptovaluta tőzsdén be lehet váltani klasszikus valutára, például forintra és így tudnak a bányászok villanyszámlát fizetni, valamint kiflit meg tejet venni a boltban. Nem túl sok magyarázatot igényel az sem, hogy ha a kriptovaluta váltási árfolyama megemelkedik, akkor kecsegtető lesz bányászni. Valami ilyesmi történik napjainkban a kriptovaluta piacon, főleg a Bitcoin és az Ethereum esetében.

A helyzet eddig szép és jó. Veszünk egy erős számítógépet (ez lehet ASIC bányagép vagy GPU klaszter is), feltelepítjük a szükséges szoftvereket, nyitunk egy digitális kriptovaluta pénztárcát, amiben fogadjuk majd a kriptovalutákat, csatlakozunk a hálózathoz és már indulhat is a buli. Ez eddig az elmélet és innen jön a valóság.

A kriptovaluta bányászat az esetek nagy hányadában ilyen egyszerűen működik és minden bányász, a saját számítási kapacitásával hozzájárulván a teljes hálózat működéséhez, azzal arányos jutalmat tehet zsebre és mindenki boldog.

A kriptovaluták egy fontos jó tulajdonsága az infláció elleni védelem. A korlátos kibocsátott mennyiség következtében a bányászoknak nem kell tartaniuk a jutalmuk elértéktelenedésétől és ezért csatlakoznak egyre többen a rendszerekhez. Kicsit a nemesfém bányászathoz hasonló pénzkereseti megoldás ez. Az arany és ezüst bányászok nagy erőkkel keresik ezeket az értékes elemeket, mert tudják, hogy értékálló anyagot bányásznak.

A 2009-ben történt első blokk hitelesítés óta viszont sok minden kiderült a Bitcoin alapját adó blokklánc technológiáról és a számos jó tulajdonsága ellenére, furcsamód továbbra sem használják széles körben a kriptovalutákat a pénzügyi világban. A legnagyobb probléma a sokáig problémamentesnek hitt hitelesítési eljárással van. A Bitcoin és az tradicionális Ethereum blokklánc a mai napig a PoW (proof-of-work) módszert alkalmazza. Ez a fentiekben bemutatott nagy számítási kapacitást (értsd, sokat kell számolni) igénylő megoldást jelenti. A 2008-as megjelenés óta számos kriptovalutákkal foglalkozó szakember nagyító alá vette a Bitcoin blokkláncát és volt olyan, aki addig ment, hogy ki merte jelenteni, hogy a Bitcoin rendszerének tervezése alapvetően hibás.



Ez egyébként egy különösen érdekes terület, mert nagyfokú ellentmondásokhoz vezet. Ha ránéz valaki a Bitcoin árfolyamára, amely 11.725.199 forinton áll a jelen pillanatban, illetve ha még mellé veszi a 647.2 milliárd dolláros piaci részesedést (hogy mennyi pénz van összesen a Bitcoin-ban) akkor joggal kötheti az ebet a karóhoz és mondhatja, hogy ugyan, hát itt minden rendben van.

Igen a PoW alapokon nyugvó Bitcoin hálózattal látszólag nincs semmi gond. Mindaddig, amíg nem kezdjük el megkaparni a felszínt. A Cornell Egyetem kutatója, Ittay Eyal és munkatársai 2013-ban azonban elég durva kritikával illették a Bitcoin bányászati rendszerét és felszínre hoztak jópár olyan dolgot, amivel érdemes lenne közös nevezőre kerülni mielőtt valaki mondjuk Bitcoin-ba fektet. A legnagyobb problémát az önző bányászok (selfish mining) okozzák és Ittay Eyal-ék ilyen szempontból elemezgették a Bitcoin blokkláncot.

Megkaparták a felszínt és kiderült, hogy a bányászat működhet látszólag problémamentesen, továbbá a Bitcoin piaci árának növekedését sem gátolják a technológiában található bakik, viszont ha valaki megérti a hálózat működését, akkor rájön, hogy egy frissen vásárolt kártyapakliból felépített kártyavár erősebb lábakon áll, mint a Bitcoin. Ittay Eyal és munkatársainak felfedezése tehát egyidejűleg lenyűgöző és félelmetes is. Ami ennél még félelmetesebb az az, hogy nem is kapták meg a kellő népszerűséget, így egy néhány elvadult programozón kívül (meg gondolom azon hackereken kívül, akik szeretnék kihasználni a technológia sebezhetőségét) senki sem foglalkozik az önző bányászok témakörével. Olyannyira, hogy a Bitcoin közösség úgy döntött, a szőnyeg alá söpri a problémát, hadd fusson a hálózat úgy ahogy van. A Bitcoin átlagos piaci ára mindettől függetlenül az egekben van és a kártyavár tovább épül.

Ladóczki Bence

(***) Több, mint 2000 kriptovaluta árfolyam élőben (***)