Hogyan is működik a kriptobányászat? Lényegében a bányászok bonyolult matematikai feladatokat oldanak meg ultra-nagy teljesítményű számítógépekkel, és cserébe érméket kapnak.
A bányászat azonban számos kockázattal jár, a környezettől a pénzügyig, amelyekről tudnunk kell. A kriptovaluta bányászat csínját-bínját feltárva belemerülünk ezekbe és még sok más témakörbe.
Hogyan működik a kriptovaluta bányászata?
Vessünk egy pillantást a kriptovaluta bányászat működésére. A név egy kicsit téves elnevezés, mert nem csak az új érmék megszerzéséről vagy „bányászatáról” szól.
A kriptovaluta-bányászat két célt szolgál: új kriptovaluták generálását (amit ösztönösen „bányászatnak” gondolnánk), valamint a kriptovaluta-tranzakciók legitimitásának ellenőrzését a blokkláncukon.
Tehát, amikor egy Bitcoin-bányász befejezi a tranzakcióblokk ellenőrzésének folyamatát, kompenzációt kap.
Mit is kapnak? Újonnan vert Bitcoinokat – ami növeli a kasszát, és a forgalomban lévő Bitcoinok teljes számát.
Mi az a munkaigazolás (PoW)?
A kriptovalutáknak szükségük van egy úgynevezett „konszenzus-mechanizmusra”, amely biztosítja, hogy valamennyi érdekelt fél egyetértsen abban, hogy mely tranzakciók jogszerűek, és megakadályozzák, hogy az emberek kétszer költsék el ugyanazt a pénzt.
A Bitcoin és sok más kriptovaluta a munkabizonyítási stratégiát használja ezen ellenőrzések eléréséhez. A munka bizonyításaként a tranzakciós blokk kitöltése után a bányászok versenyeznek, hogy az elsők legyenek, akik összetett matematikai problémákat oldanak meg.
Miután megoldották az egyenletet, egy 64 karakteres hash-t generálnak, amely érvényesíti a tranzakciót, és lehetővé teszi a bányászok számára, hogy Bitcoint generáljanak maguknak.
Mire van szükségem a kriptovaluta bányászathoz?
Most már tudjuk mi az a kriptobányászat, és szeretnénk részt venni benne. De hogyan is kezdjük el a kriptovaluta bányászatát?
Néhány alapvető szempontot figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a Bitcoint vagy az Ethereumot választjuk.
Ami a hardvert illeti, be kell állítani egy speciális bányász gépet. A pontos felszerelés, amelyre szükség lesz, a kérdéses pénznemtől függ – a bitcoint például elsősorban ASIC (alkalmazás-specifikus integrált áramkör) bányászberendezések segítségével bányásszák, amelyek egyenként több 100 ezer forintba kerülhetnek.
Érdemes az áramellátásra is gondolni, mivel a kriptovaluta bányászat nagyon energiaigényes folyamat.
A hardver mellett speciális szoftverre is szükséged lesz. A tényleges bányászat végrehajtásához le kell töltened egy bányászathoz alkalmas szoftvert.
Egyes lehetőségek, például a CGMiner, nyílt forráskódúak és ingyenesen használhatók, míg mások, például az Awesome Miner, díjkötelesek.
Be kell állítani egy kriptopénztárcát is, hogy a megkeresett érméket tudjuk hol „tárolni”. Attól függően, hogy milyen megközelítést választunk, előfordulhat, hogy be kell állítani egy bányászati medence tagságot is.
Egyéni bányászat kontra medencebányászat
Az egyéni bányászat az, amikor a bányász egyedül cselekszik. Ám a medencebányászatban a bányász együtt dolgozik más bányászokkal, és megosztja erőforrásaikat és bevételeiket a medence többi tagjával.
Vannak árnyoldalai a kriptobányászatnak?
Míg a kriptobányászat lenyűgözően magas hozamot kínál, vannak hátrányai is. A kriptobányászat jelenleg rengeteg elektromos energiát használ fel, ami óriási szénlábnyomot hagy.
- A kriptobányászat hatalmas energiaigényes folyamat. Becslések szerint például a Bitcoin bányászata több áramot használ fel, mint az egész Finnország. Ez óriási szénlábnyomot és extrém költségeket jelent. Ezért gyűlnek össze a bányászok a világ olyan régióiban, ahol alacsonyak az áramköltségek. Ez viszont aránytalanul nagy nyomást gyakorol a gyakran elavult infrastruktúrákra, ami csak súlyosbítja a környezeti problémát.
- Nem csak a folyamatos költségek növekedhetnek – a bányászként való kezdés kezdeti költségei rendkívül magasak lehetnek.
- A kriptobányászat számítógépes és programozási hozzáértést is igényel – pusztán a folyamat működésének megértéséhez és az összes szükséges berendezés beállításához szükséges a számítástechnika és a blokklánc infrastruktúra megértése. Nem is beszélve a hibaelhárításhoz szükséges készségekről, ha problémába ütközünk.
- Egyes országok visszatartják a kriptovaluta bányászatát. Ilyen például Kína, amely 2021-ben végleg betiltotta azt a környezeti hatásai és decentralizált jellege miatt. Egyes országok, például Svédország, azt szeretnék elérni, hogy az EU kövesse példáját – ami drasztikusan csökkentené azon területek számát, ahol a bányászok legálisan tevékenykedhetnek.
Ez az információs anyag (függetlenül attól, hogy véleményt tükröz-e vagy sem) csak általános tájékoztatást szolgál. Nem minősül független pénzügyi elemzésnek, pénzügyi vagy befektetési tanácsadásnak, és nem szabad rá támaszkodni semmilyen befektetési döntés meghozatalakor.
