A Bitcoin kezdete óta több ezer új kriptovaluta került forgalomba, de a bitcoin (rövidítve BTC) még mindig a legnagyobb kriptovaluta a piaci kapitalizáció és a kereskedési volumen tekintetében.
Mi is az a Bitcoin?
A Bitcoin egy digitális valuta, amely minden központi irányítás, illetve bankok vagy kormányok felügyelete nélkül működik. Ehelyett peer-to-peer szoftverre és kriptográfiára támaszkodik.
Nyilvános főkönyv rögzíti az összes bitcoin-tranzakciót, és a másolatokat a világ szerverein tárolják. Bárki, aki rendelkezik tartalék számítógéppel, beállíthatja az egyik ilyen kiszolgálót, az úgynevezett csomópontot.
A konszenzus arról, hogy ki melyik érmék tulajdonosa, kriptográfiai úton érhető el ezeken a csomópontokon, ahelyett, hogy egy központi bizalomforrásra hagyatkozna, mint például egy bank.
Minden tranzakció nyilvánosan sugárzott a hálózaton, és csomópontról csomópontra megosztva. Körülbelül tíz percenként ezeket a tranzakciókat a bányászok összegyűjtik egy blokknak nevezett csoportba, és véglegesen hozzáadják a blokklánchoz.
Ez a bitcoin végleges számlakönyve.
Ugyanúgy, ahogy a hagyományos érméket a fizikai pénztárcában tartanánk, a virtuális valutákat digitális pénztárcákban tárolják, és ügyfélszoftverből vagy számos online és hardvereszközből is elérhetők.
A Bitcoinok jelenleg hét tizedesjegy pontossággal oszthatók fel: a bitcoin ezredrészét millinek, a bitcoin százmilliomod részét pedig satoshinak nevezik.
Valójában nincs olyan, hogy bitcoin vagy pénztárca, csak a hálózat közötti megállapodás az érme tulajdonjogáról. A magánkulcsot arra használjuk, hogy igazolja a pénzeszközök tulajdonjogát a hálózat számára tranzakció során.
Egy személy egyszerűen megjegyezheti a privát kulcsát, és semmi másra nincs szüksége a virtuális készpénzének lekéréséhez vagy elköltéséhez.
Ki találta fel a bitcoint?
2008-ban megvásárolták a .org domain nevet, és feltöltöttek egy tudományos fehér könyvet Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System címmel.
Egy olyan rendszer elméletét és felépítését vázolta fel, amely a digitális valutához mentes minden szervezettől vagy kormánytól.
A Satoshi Nakamoto névre keresztelt szerző ezt írta: „A hagyományos valutákkal kapcsolatos alapvető probléma a működéséhez szükséges bizalom. Bízni kell abban, hogy a központi bank nem rontja le a valutát, de a fiat valuták története tele van e bizalom megsértésével.”
A következő évben a cikkben leírt szoftver elkészült és nyilvánosan megjelent, 2009. január 9-én elindítva a bitcoin hálózatot.
Nakamoto 2010-ig folytatta a munkát a projekten különböző fejlesztőkkel, amikor is kivonult a projektből, és magára hagyta. Nakamoto valódi kiléte soha nem derült ki, és évek óta nem nyilatkoztak nyilvánosan.
A szoftver immár nyílt forráskódú, vagyis bárki ingyenesen megtekintheti, használhatja vagy hozzájárulhat a kódhoz. Számos vállalat és szervezet dolgozik a szoftver fejlesztésén, beleértve az MIT-t is.
A bitcoint készpénzre lehet váltani?
A Bitcoin ugyanúgy készpénzre váltható, mint bármely eszköz. Számos online kriptovaluta tőzsde létezik, ahol az emberek ezt megtehetik, de a tranzakciók végrehajthatók személyesen vagy bármilyen kommunikációs platformon keresztül, így még a kisvállalkozások is elfogadhatnak bitcoint.
A bitcoinba nincs beépített hivatalos mechanizmus egy másik pénznemre való átváltáshoz.
Mi a bitcoin célja?
A Bitcoint azért hozták létre, hogy az emberek pénzt küldjenek az interneten keresztül. A digitális valuta olyan alternatív fizetési rendszert kívánt biztosítani, amely központi irányítás nélkül működne, de egyébként ugyanúgy használható, mint a hagyományos valuták.
Biztonságosak a bitcoinok?
A bitcoin mögött meghúzódó kriptográfia az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége által tervezett SHA-256 algoritmuson alapul. Ennek feltörése minden okból lehetetlen, mivel több lehetséges privát kulcsot kellene tesztelni (22 56 ), mint ahány atom van az univerzumban (a becslések szerint valahol 10 78 és 10 82 között van ).
Számos nagy horderejű eset történt bitcoin tőzsdék feltörésével és pénzeszközök ellopásával, de ezek a szolgáltatások mindig az ügyfelek nevében tárolták a digitális valutát. Amit ezekben az esetekben feltörtek, az a weboldal volt, és nem a bitcoin hálózat.
Elméletileg, ha egy támadó az összes létező bitcoin csomópont több mint felét irányítani tudja, akkor konszenzust teremthet arról, hogy az összes bitcoin az övé, és beágyazhatja azt a blokkláncba. De ahogy a csomópontok száma nő, ez egyre kevésbé praktikus.
Reális probléma, hogy a bitcoin minden központi felhatalmazás nélkül működik. Emiatt, aki hibát követ el a pénztárcájában lévő tranzakcióval, annak nincs jogorvoslati lehetősége. Ha véletlenül rossz személynek küld bitcoint, vagy elveszíti jelszavát, nincs kihez fordulnia.
Természetesen a gyakorlati kvantumszámítástechnika esetleges megjelenése megtörheti az egészet. A kriptográfia nagy része matematikai számításokon alapul, amelyeket a jelenlegi számítógépek számára rendkívül nehéz elvégezni, de a kvantumszámítógépek nagyon eltérően működnek, és a másodperc törtrésze alatt képesek végrehajtani azokat.
Mi az a bitcoin bányászat?
A bányászat az a folyamat, amely fenntartja a bitcoin hálózatot, és azt is, hogyan hoznak létre új érméket.
Minden tranzakció nyilvánosan sugárzott a hálózaton, és a kriptovaluta bányászok a tranzakciók nagy gyűjteményét blokkokra kötik egy kriptográfiai számítás elvégzésével, amelyet rendkívül nehéz előállítani, de nagyon könnyű ellenőrizni.
Az első bányász, aki megoldja a következő blokkot, sugározza azt a hálózatnak, és ha helyesnek bizonyul, hozzáadja a blokklánchoz. Ezt a bányászt ezután egy bizonyos mennyiségű újonnan létrehozott bitcoinnal jutalmazzák.
A bitcoin szoftver velejárója egy 21 millió érmés kemény limit. Ennél több soha nem lesz. Az érmék teljes száma 2140-re lesz forgalomban.
Nagyjából négyévente a szoftver kétszer olyan nehézzé teszi a bitcoin bányászását, hogy csökkenti a jutalmak méretét.
Amikor a bitcoint először piacra dobták, szinte azonnal lehetett érmét bányászni akár egy alap számítógép segítségével is. Manapság ehhez nagy teljesítményű berendezésekkel teli szobákra van szükség, gyakran csúcskategóriás grafikus kártyákra, amelyek ügyesen végigcsinálják a számításokat, ami az ingadozó bitcoinárral kombinálva néha drágábbá teheti a bányászatot, mint amennyit érdemes.
A bányászok azt is megválasztják, hogy mely tranzakciókat kössék össze egy blokkba, így a küldő ösztönzőként változó összegű díjakat ad hozzá. Miután az összes érmét kibányászták, ezek a díjak továbbra is ösztönzik a bányászat folytatását.
Erre azért van szükség, mert ez biztosítja a Bitcoin hálózat infrastruktúráját.
Milyen problémák vannak a bitcoinnal?
Számos kritika érte a bitcoint, beleértve azt is, hogy a bányászati rendszer rendkívül energiaéhes. A Cambridge-i Egyetemen van egy online számológép, amely nyomon követi az energiafogyasztást, és 2021 elején a becslések szerint évente több mint 100 terawattórát használ.
A kriptovalutát a bűnözéssel is összefüggésbe hozták, a kritikusok pedig rámutattak, hogy tökéletes módja a feketepiaci tranzakciók lebonyolításának. A valóságban a készpénz évszázadok óta látja el ezt a funkciót, és a bitcoin nyilvános főkönyve valójában a bűnüldözés eszköze lehet.
Ez az információs anyag (függetlenül attól, hogy véleményt tükröz-e vagy sem) csak általános tájékoztatást szolgál. Nem minősül független pénzügyi elemzésnek, pénzügyi vagy befektetési tanácsadásnak, és nem szabad rá támaszkodni semmilyen befektetési döntés meghozatalakor.
