Az alaplap az egyik legfontosabb komponens egy számítógépben, hiszen ez biztosítja a különböző hardverelemek összekapcsolását és együttműködését. Az alaplapok tervezése és gyártása során rendkívül fontos a szabványosítás, mivel ez garantálja a különböző eszközök kompatibilitását, a hatékony működést és a könnyű bővíthetőséget.
Az ATX (Advanced Technology eXtended) szabvány az egyik legismertebb és legelterjedtebb alaplapszabvány, amely a modern számítógépek tervezésében meghatározó szerepet tölt be. Ez a szabvány nemcsak az alaplapok méreteire és kialakítására vonatkozik, hanem a tápellátásra és a csatlakozók elhelyezkedésére is.
Mi az az ATX alaplapszabvány?
Az ATX, vagyis Advanced Technology eXtended, egy alaplapszabvány, amelyet az Intel mutatott be először 1995-ben. Ez a szabvány a korábbi AT (Advanced Technology) szabvány továbbfejlesztett változata, amely a számítógépek gyártásában és összeszerelésében sokkal rugalmasabb és hatékonyabb megoldásokat kínált. Az ATX szabvány legfontosabb újítása, hogy az alaplapok és a számítógépházak közötti kompatibilitást egy egységes rendszerbe foglalta, ezzel leegyszerűsítve a szerelést és bővítést.
Az ATX népszerűsége nem véletlen: az évek során a technológia fejlődéséhez igazodva számos újítást vezettek be a szabványon belül, miközben megőrizte alapvető jellemzőit, amelyek biztosítják az iparági kompatibilitást.
Az ATX rövid története és jelentése
Az ATX szabvány megalkotását az Intel kezdeményezte, hogy megoldást nyújtson a korábbi AT szabvány hiányosságaira. Az ATX kialakítása nagyban hozzájárult a számítógépek hatékonyabb energiaellátásához, jobb hűtéséhez és egyszerűbb összeszereléséhez. A szabvány gyorsan ipari normává vált, és azóta is számos iterációt ért meg, hogy lépést tartson az új technológiák, például a nagy teljesítményű processzorok és bővítőkártyák igényeivel.
A név maga az Advanced Technology eXtended rövidítése, ami arra utal, hogy a korábbi technológiát továbbfejlesztett, kiterjesztett formában kínálja. Az ATX bevezetése előtt az AT szabvány számos korlátot jelentett a számítógépek felépítésében, például a tápellátás és a csatlakozók elhelyezkedésének szempontjából.
Az ATX szabvány alapvető céljai
Az ATX szabvány fő célja, hogy egységesítse a számítógépes alaplapok és házak kialakítását, így biztosítva a könnyű kompatibilitást és a bővítési lehetőségeket. A szabvány kidolgozása során az alábbi szempontokat tartották szem előtt:
- Könnyű szerelhetőség: Egységes csatlakozók és rögzítési pontok teszik egyszerűbbé a számítógépházak és alaplapok összeillesztését. Ennek köszönhetően még az otthoni felhasználók is könnyen össze tudják szerelni saját számítógépüket.
- Jobb energiahatékonyság: Az új tápellátási megoldások, például a 20 (később 24) pines fő csatlakozó, stabilabb és biztonságosabb energiaellátást biztosítanak a rendszer számára. Ez különösen fontos a modern, nagy teljesítményű komponensek esetében.
- Optimális hűtési lehetőségek: A légáramlás szempontjait is figyelembe vették az alaplapok és a számítógépházak tervezésénél. Az elrendezés optimalizálásával hatékonyabb hűtési megoldások valósíthatók meg, amelyek javítják a rendszer teljesítményét és élettartamát.
- Bővítési lehetőségek: A PCIe és más bővítőkártyák könnyű beszerelését biztosító kialakítás elegendő helyet kínál az újabb technológiák számára, például a nagyobb grafikus kártyák vagy további tárolóeszközök telepítéséhez. Ez a rugalmasság ideálissá teszi a rendszert a jövőbeli fejlesztésekhez.
Az ATX szabvány tehát nem csupán egy méretezési irányelv, hanem egy átfogó rendszer, amely a modern számítógépek megbízható működésének alapját képezi.
Az ATX alaplap méretei és formátuma
Az ATX alaplapok különböző méretváltozatai lehetővé teszik, hogy eltérő felhasználási célokra és rendszerekhez is megfelelő megoldást nyújtsanak, legyen szó nagy teljesítményű asztali gépekről vagy kompakt rendszerekről. Az ATX szabvány nemcsak az alaplapok fizikai méreteit, hanem a csatlakozók elhelyezkedését, a rögzítési pontokat és a kompatibilis számítógépházak típusait is meghatározza.
1. Teljes méretű ATX
- Méretek: 305 mm x 244 mm.
- Felhasználás: Ez a szabványos ATX méret, amelyet a legtöbb asztali számítógépben alkalmaznak. Tágas kialakítása elegendő helyet biztosít a processzorfoglalat, több RAM slot, PCIe bővítőhelyek és egyéb csatlakozók számára. Ideális választás olyan felhasználóknak, akik bővítési lehetőségeket keresnek, például játékosok vagy szakemberek.
2. Micro-ATX (mATX)
- Méretek: 244 mm x 244 mm.
- Felhasználás: A Micro-ATX kisebb méretű, mint a teljes ATX, de még mindig kínál elegendő bővítési lehetőséget a legtöbb felhasználói igény kielégítésére. Általában négy RAM slotot és kevesebb PCIe bővítőhelyet tartalmaz. Kompaktabb házakba is befér, ezért népszerű választás otthoni vagy irodai rendszerekhez.
3. Mini-ITX
- Méretek: 170 mm x 170 mm.
- Felhasználás: A Mini-ITX a legkisebb ATX-alapú formátum, amelyet általában kis helyigényű rendszerekben, például HTPC-kben (Házimozi PC) alkalmaznak. Általában csak egy PCIe bővítőhelyet és kevesebb RAM slotot kínál, de rendkívül helytakarékos, és tökéletes választás, ha a kompakt kialakítás a prioritás.
4. E-ATX (Extended ATX)
- Méretek: 305 mm x 330 mm.
- Felhasználás: Az E-ATX nagyobb mérete még több bővítési lehetőséget kínál, például további PCIe bővítőhelyeket és RAM slotokat. Leginkább csúcskategóriás gamer rendszerekben és professzionális munkaállomásokban alkalmazzák. Nagyobb helyigénye miatt csak a tágasabb számítógépházak támogatják, ezért érdemes előzetesen ellenőrizni a ház specifikációit.
Kompatibilitás az ATX házakkal
Az ATX házak tervezésénél figyelembe veszik az alaplapok különböző méreteit, hogy azok széles körben kompatibilisek legyenek. Az ATX, Micro-ATX és Mini-ITX alaplapok mind gond nélkül elférnek egy ATX házban. A Mini-ITX és Micro-ATX méretek esetén bőven marad extra hely az alkatrészek vagy hűtési rendszerek számára.
Az E-ATX alaplapok azonban nagyobb helyet igényelnek, így ezek csak az E-ATX-kompatibilis ATX házakban férnek el. Ha egy E-ATX alaplapot választasz, mindig ellenőrizd a ház specifikációit, hogy biztosan megfeleljen a méretbeli követelményeknek.
Hogyan válassz ATX alaplapot?
Az ATX alaplap kiválasztása kulcsfontosságú lépés egy új számítógép építésekor, hiszen az alaplap határozza meg a kompatibilitást, a bővíthetőséget és a rendszer teljesítményének alapjait. Az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni, hogy az igényeidnek leginkább megfelelő alaplapot válaszd ki.
1. Processzorfoglalat és kompatibilitás
Az alaplap kiválasztásánál az elsődleges szempont a processzorfoglalat típusa. Minden alaplap egy adott processzorcsaládhoz készült, ezért győződj meg róla, hogy az alaplap támogatja az általad választott processzort.
- Intel processzorokhoz: Gyakori foglalatok például az LGA 1700, LGA 1200 vagy LGA 1151.
- AMD processzorokhoz: Az AM4 és AM5 foglalatok a legelterjedtebbek.
Továbbá érdemes ellenőrizni a chipset kompatibilitását is, mivel ez határozza meg a funkciókat, például a túlhajtást (overclocking) vagy a csatlakozók számát.
2. RAM támogatás
Az alaplapnak támogatnia kell az általad használni kívánt RAM típust és sebességet.
- DDR4 vagy DDR5: A legújabb alaplapok már DDR5 támogatással érkeznek, de sok modell még DDR4 memóriával kompatibilis.
- Maximális kapacitás: Nézd meg, hogy hány RAM slot áll rendelkezésre, és mennyi a maximálisan támogatott memória (általában 64 GB, 128 GB vagy még több).
- Sebesség: Ellenőrizd, hogy az alaplap támogatja-e a RAM modulok gyári vagy túlhajtott (XMP/DOCP) sebességét.
3. Bővítőhelyek és csatlakozók
Az ATX alaplapok több PCIe bővítőhelyet kínálnak, amelyeket grafikus kártyák, hálózati kártyák vagy más eszközök telepítésére használhatsz.
- PCIe x16: Ez a grafikus kártyák számára készült. Ellenőrizd, hogy az alaplap támogatja-e a legújabb PCIe 4.0 vagy 5.0 szabványt.
- M.2 slotok: Az NVMe SSD-k számára fontos, hogy hány M.2 bővítőhely áll rendelkezésre, és milyen szabványokat támogatnak (pl. PCIe Gen4).
- USB portok: Ellenőrizd a hátlapi USB csatlakozók számát és típusát (pl. USB-C, USB 3.2).
4. Hűtési lehetőségek
Az ATX alaplapok kialakítása jelentősen befolyásolja a rendszer hűtését. Válassz olyan modellt, amely elegendő ventilátorcsatlakozót és megfelelő VRM hűtést biztosít, különösen akkor, ha nagy teljesítményű processzort vagy túlhajtást tervezel.
5. Tárolókapacitás és bővítés
Gondolj előre a tárolókapacitás bővíthetőségére.
- SATA csatlakozók: Ezekkel HDD-ket vagy 2,5″-os SSD-ket csatlakoztathatsz.
- M.2 slotok: A modern alaplapok több M.2 bővítőhelyet kínálnak az NVMe SSD-khez.
6. Audio és hálózat
Az integrált hangkártya és hálózati vezérlő is fontos szempont lehet.
- Audio: Kiváló minőségű alaplapokon prémium hangvezérlő lapkák találhatók, amelyek jobb hangminőséget nyújtanak.
- Hálózat: Ellenőrizd, hogy az alaplap támogat-e Gigabit Ethernetet vagy akár Wi-Fi 6/6E-t, ha vezeték nélküli kapcsolatot szeretnél.
7. Túlhajtási képességek (Overclocking)
Ha túlhajtást tervezel, válassz olyan chipsettel rendelkező alaplapot, amely támogatja ezt a funkciót.
- Intel: Az „Z” sorozatú chipsetek (pl. Z790) alkalmasak az overclockingra.
- AMD: Az „X” sorozatú lapkakészletek (pl. X670) a megfelelőek a túlhajtáshoz.
8. Esztétika és RGB világítás
Ha a gépházad üvegpanellel rendelkezik, érdemes figyelembe venni az alaplap megjelenését. Számos alaplap RGB világítással és testreszabható LED-effektekkel érkezik, amelyek szinkronizálhatók más komponensekkel.
9. Ár és költségvetés
Az alaplap költsége jelentős mértékben függ a funkcióktól és a chipset típusától.
- Belépő szint: Megfizethető alaplapok, amelyek alapvető funkciókat kínálnak (pl. H610 vagy A520 chipset).
- Középkategória: Kiegyensúlyozott teljesítmény és funkciók (pl. B760 vagy B650 chipset).
- Felső kategória: Csúcsteljesítmény és prémium funkciók (pl. Z790 vagy X670E chipset).
Elérhető ATX alaplapok itt:
Hogyan válassz ATX házat?
Az ATX ház kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni, hogy a rendszered tökéletesen illeszkedjen az igényeidhez. Íme, a legfontosabb tényezők:
1. Alaplap kompatibilitás
Az első lépés az alaplapod méretének és formátumának megfelelő ház kiválasztása. Egy szabványos ATX ház általában ATX, Micro-ATX és Mini-ITX alaplapokat is támogat, de az E-ATX alaplaphoz tágasabb belső tér szükséges.
2. Méret és helyigény
Az ATX házak mérete eltérő lehet, a kompakt közepes toronyházaktól (mid-tower) kezdve a nagyobb teljes méretű toronyházakig (full-tower). Válassz olyan házat, amely megfelel a következő szempontoknak:
- Hely a bővítőkártyákhoz, például grafikus kártyákhoz (ellenőrizd a maximális hosszúságot).
- Elég hely a hűtőrendszereknek (pl. léghűtők vagy vízhűtők).
- A ház méretének összhangban kell lennie az asztalodon vagy a rendelkezésre álló helyen.
3. Bővítési lehetőségek
Gondold át, hogy hány bővítőkártyát, tárolóeszközt vagy ventilátort szeretnél telepíteni a rendszerbe. Egy ATX ház általában a következőket kínálja:
- Több PCIe bővítőhely.
- Több 3,5″-os és 2,5″-os tárolóhely.
- Kiegészítő helyek ventilátorok vagy radiátorok számára.
4. Hűtési lehetőségek
Az ATX ház légáramlása és hűtési megoldásai kulcsfontosságúak a rendszer stabil működése érdekében. A következőket érdemes figyelembe venni:
- Ventilátorhelyek száma: Ellenőrizd, hogy hány ventilátort lehet telepíteni, és milyen méretűeket (pl. 120 mm, 140 mm).
- Radiátorhelyek: Ha vízhűtést tervezel, nézd meg, hogy a ház támogatja-e a megfelelő méretű radiátorokat (pl. 240 mm, 360 mm).
- Légáramlás: A perforált vagy hálós előlapok jobb légáramlást biztosítanak.
5. Kábelmenedzsment
Egy jó ATX ház elegendő helyet biztosít a kábelek rendezett elvezetéséhez. Figyelj arra, hogy legyenek kábelcsatornák, rögzítőpontok és elég hely az alaplap mögötti panelnél.
6. Portok és csatlakozók
Ellenőrizd, hogy a ház előlapján elérhetők-e a számodra fontos csatlakozók, például:
- USB 3.0 vagy USB-C portok.
- Audio csatlakozók.
- Gombok és LED-ek testreszabása.
7. Anyagminőség és dizájn
Az anyaghasználat meghatározza a ház tartósságát és stabilitását. Érdemes olyan modellt választani, amely jó minőségű acélból vagy alumíniumból készült. Emellett a dizájn is fontos lehet, például az RGB világítás, az edzett üveg oldallapok vagy a minimalista megjelenés.
Elérhető ATX házak itt:
