Az IPv6 1998 óta dolgozik az IPv4 alatt elérhető IP-címek hiányának elhárításán, de hatékonysága és biztonsági előnyei ellenére a vállalati elterjedése lassú.
Mi is az az IPv6 és szükségem van rá?
Az Internet Protocol Version 6 (IPv6) egy hálózati rétegbeli protokoll, amely lehetővé teszi a kommunikációt és az adatátvitelt a hálózaton keresztül. Az IPv6 1998-ban jött létre azzal az egyetlen céllal, hogy egy napon átvegye és lecserélje az IPv4 protokollt.
Az IPv4 protokoll, a korábbi szabvány, négy számsorból áll – mindegyik három számjegyet tartalmaz pontokkal elválasztva. A szabványos IPv4-cím 32 bites, és valahogy így néz ki: 255.255.255.255, ami 4,2 milliárd egyedi IP-címet tesz lehetővé.
Mivel a vezeték nélküli és a hálózatra csatlakoztatott eszközök napról napra gyorsan növekszenek, az internet valamikor kimeríti az összes egyedi IPv4-címet.
A 2010-es évek elején várható volt, de még nem fogytunk ki az IPv4-címekből, mivel az IPv4-címeket eladják és újra felhasználják. Mindazonáltal, az IP-cím kimerülési probléma, ami a láthatáron van. Az IPv6 szabványosítása a hálózati réteg protokoll új szabványának kidolgozása érdekében, amely lehetővé teszi több egyedi IP-cím létrehozását.
Az IPv6 protokoll, amely 128 bites, nyolc számozott karakterláncból áll, amelyek mindegyike négy karaktert (alfanumerikus) tartalmaz, kettősponttal elválasztva. Ez hihetetlen mennyiségű egyedi IP-címet ad nekünk; 340,282,366,920,938,463,463,374,607,431,768,211,456, hogy pontos legyek.
Azt is biztosítja, hogy egyhamar nem fogyunk ki az új eszközökhöz rendelhető egyedi IP-címekből.
Mi a különbség az IPv4 és az IPv6 között?
Az IPv6 nem különbözik teljesen az IPv4-től. Az IPv4-ben tanultak értékesek lesznek az IPv6 telepítésekor. Az IPv6 és az IPv4 közötti különbségek öt fő területen mutatkoznak: címzés és útválasztás, biztonság, hálózati címfordítás, adminisztrációs munkaterhelés és mobileszközök támogatása.
Az IPv6 egy fontos funkciót is tartalmaz: lehetséges átállási terveket az IPv4-ről.
Természetesen vannak szabványok és protokollok és eljárások az IPv4 és az IPv6 együttélésére: IPv6 alagút IPv4-ben, IPv4 alagút IPv6-ban, IPv4 és IPv6 futtatása ugyanazon a rendszeren (kettős verem) hosszabb ideig, ill. a két protokoll összehangolása különféle környezetben.
Mi a helyzet a hálózat biztonságával?
Az IPv6-ot az alapoktól kezdve úgy építették, hogy képes legyen végpontok közötti titkosításra. Bár ezt a technológiát utólag építették be az IPv4-be, opcionális extra marad, és nem általánosan használják. A jelenlegi VPN-ekben használt titkosítás és integritás-ellenőrzés az IPv6 szabványos összetevője, amely minden kapcsolathoz elérhető, és minden kompatibilis eszköz és rendszer támogatja.
Az IPv6 széles körben elterjedt alkalmazása, ha megfelelően implementálva van, ezért jelentősen megnehezítheti a MITM (man-in-the-middle) támadásokat.
Vannak teljesítménybeli előnyei?
Az IPv6 engedélyezése valószínűleg nem gyorsítja fel az internetkapcsolatot.
Az IPv6 azonban jelentős előnyökkel is jár a mobileszközök számára, amelyek képesek lesznek ugyanazt a címet megtartani, amikor egyik kapcsolatról a másikra váltanak – például 4G hálózatról a helyi kávézó által biztosított Wi-Fi-re lépve.
Ahelyett, hogy új címet venne fel az új kapcsolati szolgáltatásból, a mobileszköz mindig megtarthatja ugyanazt az „otthoni” címet. Ezzel szükségtelenné válik a „háromszögletű útválasztás”, amelynek során a mobileszközre küldött adatoknak először a mobilszolgáltató hálózatán kell keresztülmenniük.
Ezek a változtatások nemcsak nagyobb sebességet, egyszerűséget és használhatóságot biztosítanak, hanem rugalmasabbá és biztonságosabbá is teszik a kapcsolatokat. Tekintettel a mobileszközök mai elterjedtségére, ez a fejlesztés nagyon üdvözlendő.
Az IPv6 jobb automatikus konfigurálást is kínál, az ICMP6 üzenetek segítségével meghatározza a megfelelő címet és konfigurációt.
A továbbfejlesztett DCHP6 azok számára is elérhető, akik a hálózati kapcsolatok nagyobb állapotú vezérlését igénylik, és természetesen szükség esetén hagyományos statikus címkiosztás is lehetséges.
A szélesebb címkészlet és a kifinomultabb címstruktúra kombinációja számos címkonfliktus problémát megold, amelyek leggyakrabban akkor merülnek fel, amikor a vállalati összeolvadások vagy felvásárlások a hálózatok integrációjához és újracímzéséhez vezetnek.
Az IPv6 hátrányai
- Konverzió: Az IPv4 jelenlegi széles körben elterjedt használata miatt hosszú ideig tart a teljes átállás az IPv6-ra.
- Kommunikáció: Az IPv4 és IPv6 gépek nem tudnak közvetlenül kommunikálni egymással. Köztes technológiára van szükségük, hogy ezt lehetővé tegyék.
Miért nincs IPv5?
Volt egy IPv5, amelyet Internet Stream Protocol néven is ismertek, rövidítve egyszerűen ST. IP-hálózatokon keresztüli kapcsolatorientált kommunikációra tervezték, azzal a szándékkal, hogy támogassa a hang- és videóátvitelt.
Sikeres volt ebben a feladatban, és kísérletileg használták. Az egyik hiányosság, amely aláásta a népszerű használatát, a 32 bites címséma volt – ugyanaz a séma, amelyet az IPv4 is használ.
Ennek eredményeként ugyanaz a probléma volt, mint az IPv4 – korlátozott számú lehetséges IP-cím. Ez vezetett az IPv6 kifejlesztéséhez és végül elfogadásához. Annak ellenére, hogy az IPv5-öt soha nem fogadták el nyilvánosan, az IPv5 nevet használta.
