Az Internet of Things (IoT) a fizikai objektumok – „dolgok” – hálózatát írja le, amelyek érzékelőkkel, szoftverekkel és egyéb technológiákkal vannak beágyazva abból a célból, hogy az interneten keresztül kapcsolódjanak és cseréljenek adatot más eszközökkel és rendszerekkel.
Ezek az eszközök a közönséges háztartási tárgyaktól a kifinomult ipari eszközökig terjednek.
Miért olyan fontos a dolgok internetje (IoT)?
Az elmúlt néhány évben az IoT a 21. század egyik legfontosabb technológiájává vált. Most, hogy beágyazott eszközökön keresztül a mindennapi használati tárgyakat – konyhai készülékeket, autókat, termosztátokat, babafigyelőket – csatlakoztathatjuk az internethez, zökkenőmentes kommunikáció lehetséges az emberek, folyamatok és dolgok között.
Az alacsony költségű számítástechnika, a felhő, a big data, az analitika és a mobiltechnológiák révén a fizikai dolgok minimális emberi beavatkozással is megoszthatnak és gyűjthetnek adatokat.
Ebben a hiperkapcsolt világban a digitális rendszerek rögzíthetik, figyelhetik és módosíthatják az összekapcsolt dolgok közötti interakciókat. A fizikai világ találkozik a digitális világgal – és ők együttműködnek.
Milyen technológiák tették lehetővé az IoT-t?
Míg az IoT ötlete már régóta létezik, számos különböző technológia legújabb fejlesztéseinek gyűjteménye tette gyakorlatiassá.
- Hozzáférés az alacsony költségű, alacsony fogyasztású érzékelőtechnológiához. A megfizethető és megbízható érzékelők több gyártó számára teszik lehetővé az IoT-technológiát.
- Kapcsolódás: Számos internetes hálózati protokoll megkönnyíti az érzékelők felhőhöz és más „dolgokhoz” való csatlakoztatását a hatékony adatátvitel érdekében.
- Felhőalapú számítástechnikai platformok: A felhőplatformok elérhetőségének növekedése lehetővé teszi, hogy a vállalkozások és a fogyasztók is hozzáférjenek a bővítéshez szükséges infrastruktúrához anélkül, hogy valójában mindezt kezelniük kellene.
- Gépi tanulás és elemzés: A gépi tanulás és az elemzés fejlődésének, valamint a felhőben tárolt változatos és hatalmas mennyiségű adathoz való hozzáférésnek köszönhetően a vállalkozások gyorsabban és könnyebben gyűjthetnek betekintést. E rokon technológiák megjelenése továbbra is feszegeti az IoT határait, és az IoT által előállított adatok is táplálják ezeket a technológiákat.
- Beszélgetési mesterséges intelligencia (AI): A neurális hálózatok fejlődése a természetes nyelvű feldolgozást (NLP) hozta az IoT-eszközökhöz (például a digitális személyi asszisztensekhez, Alexa, Cortana és Siri), és vonzóvá, megfizethetővé és életképessé tette őket otthoni használatra.
Mi az ipari IoT?
Az ipari IoT (IIoT) az IoT technológia ipari környezetben történő alkalmazását jelenti, különös tekintettel a felhőtechnológiát alkalmazó érzékelők és eszközök műszerezésére és vezérlésére.
Az utóbbi időben az iparágak gépek közötti kommunikációt (M2M) alkalmaztak a vezeték nélküli automatizálás és vezérlés megvalósítására.
De a felhő és a kapcsolódó technológiák (például az analitika és a gépi tanulás) megjelenésével az iparágak új automatizálási réteget érhetnek el, és ezzel új bevételi és üzleti modelleket hozhatnak létre.
Az IIoT-t néha az ipari forradalom negyedik hullámának, vagy az Ipar 4.0-nak nevezik.
Íme néhány általános felhasználási mód az IIoT számára:
- Intelligens gyártás
- Összekapcsolt eszközök, valamint megelőző és előrejelző karbantartás
- Intelligens elektromos hálózatok
- Okos városok
- Összekapcsolt logisztika
- Intelligens digitális ellátási láncok
Mely iparágak profitálhatnak az IoT-ből?
Az IoT-re leginkább azok a szervezetek felelnek meg, amelyek számára előnyös lenne az érzékelőeszközök használata üzleti folyamataikban.
1. Gyártás
A gyártók versenyelőnyre tehetnek szert a gyártósor-felügyelet használatával, amely lehetővé teszi a berendezések proaktív karbantartását, amikor az érzékelők közelgő hibát észlelnek. Az érzékelők valóban képesek mérni, ha a termelési teljesítmény veszélybe kerül.
2. Autóipar
Az autóipar jelentős előnyökkel jár az IoT-alkalmazások használatából. A gyártósorokon való IoT alkalmazásának előnyei mellett az érzékelők képesek észlelni a közelgő berendezés-meghibásodásokat a már úton lévő járművekben, és részletekkel és javaslatokkal figyelmeztethetik a vezetőt.
3. Szállítás és Logisztika
A szállítási és logisztikai rendszerek számos IoT-alkalmazás előnyeit élvezik. A leltárt szállító személygépkocsik, teherautók, hajók és vonatok flottái átirányíthatók az időjárási viszonyok, a járművek vagy a járművezetők rendelkezésre állása alapján, az IoT-érzékelő adatoknak köszönhetően.
Magát a készletet is fel lehetne szerelni érzékelőkkel a nyomon követés és a hőmérséklet-szabályozás felügyeletéhez.
4. Kiskereskedelem
Az IoT-alkalmazások lehetővé teszik a kiskereskedelmi vállalatok számára a készletek kezelését, a vásárlói élmény javítását, az ellátási lánc optimalizálását és a működési költségek csökkentését.
5. Állami szektor
Az IoT előnyei a közszférában és más szolgáltatásokkal kapcsolatos környezetekben hasonlóan széles körűek. Például az állami tulajdonú közszolgáltatók IoT-alapú alkalmazásokat használhatnak arra, hogy értesítsék felhasználóikat a tömeges leállásokról, vagy akár a víz-, áram- vagy csatornaszolgáltatás kisebb megszakításairól is.
6. Egészségügy
Az IoT vagyonfigyelés számos előnnyel jár az egészségügyi ágazat számára. Az orvosoknak, nővéreknek és ápolónőknek gyakran tudniuk kell a betegsegítő eszközök, például a kerekes székek pontos helyét.
Ha egy kórház kerekesszékeit IoT-érzékelőkkel szerelik fel, akkor azok nyomon követhetők az IoT eszközfigyelő alkalmazásból, így bárki, aki ilyet keres, gyorsan megtalálja a legközelebbi elérhető kerekesszéket.
7. Általános biztonság minden iparágban
A fizikai eszközök nyomon követése mellett az IoT felhasználható a dolgozók biztonságának javítására is. A veszélyes környezetben, például bányákban, olaj- és gázmezőkben, vegyi- és erőművekben dolgozó alkalmazottaknak tudniuk kell egy olyan veszélyes esemény bekövetkeztéről, amely érintheti őket.
Amikor IoT-érzékelő alapú alkalmazásokhoz csatlakoznak, a lehető leggyorsabban értesíthetők a balesetekről, vagy kimenthetők azokból.
