Mi az a chipset (lapkakészlet)?

A lapkakészlet, vagy angol nevén chipset, az alaplap egyik legfontosabb komponense, amely a számítógép szíveként és agyaként egyaránt működik. Feladata, hogy biztosítsa a zavartalan kommunikációt a különböző hardverelemek, mint például a processzor, a memória, a tárolóeszközök és a bővítőkártyák között. Bár a processzor végzi el a legtöbb számítási feladatot, a lapkakészlet irányítja az adatforgalmat, meghatározza a rendszer sebességét, bővíthetőségét, és még azt is, hogy milyen fejlett technológiákat támogat a számítógép.

A chipset két fő részből áll: a northbridge és a southbridge szegmensből, bár az újabb rendszerekben ezt a két összetevőt gyakran egyetlen egység váltja fel. A northbridge a nagy sebességű komponensekkel, például a processzorral és a memóriával tartja a kapcsolatot, míg a southbridge a lassabb perifériákat, mint például a merevlemezeket, USB eszközöket és az integrált hálózati vezérlőt kezeli. Ez a kettős struktúra teszi lehetővé, hogy a különböző hardverelemek harmonikusan együttműködjenek, minimalizálva az adatátviteli késleltetést és optimalizálva a teljesítményt.

Egy számítógép felépítésének és bővíthetőségének alapját gyakran a lapkakészlet határozza meg. Az, hogy milyen processzorokat, memóriamodulokat vagy grafikus kártyákat tudunk használni, sokszor a chipset képességein múlik. Ezért a megfelelő lapkakészlet kiválasztása kritikus fontosságú, különösen akkor, ha valaki játékgépet, munkára szánt munkaállomást vagy egyéb speciális célú számítógépet épít. Ebből adódóan a lapkakészlet nemcsak egy technikai összetevő, hanem egyfajta központi irányítóegység, amely meghatározza a számítógép lehetőségeit és jövőbeni fejleszthetőségét is.

Az utóbbi években a lapkakészletek fejlődése révén újabb technológiák váltak elérhetővé, például a PCIe (Peripheral Component Interconnect Express) legfrissebb generációi, a gyorsabb memóriatámogatás, illetve az olyan fejlett csatlakozók, mint az USB 4. Mindezek együttesen teszik lehetővé, hogy a felhasználók a maximális teljesítményt hozzák ki rendszereikből, és élvezhessék a legújabb innovációkat anélkül, hogy az egész számítógépet újra kellene építeniük.

Hogyan működik a chipset?

A lapkakészlet működése a számítógép különböző komponensei közötti adatforgalom irányításán alapul. Ahhoz, hogy megértsük a működését, fontos átlátni, hogyan kapcsolódik a lapkakészlet a processzorhoz, a memóriához és az egyéb hardverelemekhez. A lapkakészlet gyakorlatilag egy „híd” vagy „útvonalhálózat”, amely koordinálja a számítógép belső adatáramlását, és biztosítja, hogy minden alkatrész megfelelő sebességgel és hatékonysággal működjön együtt.

1. Adatkapcsolat a processzorral

A lapkakészlet egyik legfontosabb szerepe az, hogy kapcsolatot tartson a processzorral. Az újabb rendszerekben a lapkakészlet általában közvetlenül a processzorhoz csatlakozik, így az adatáramlás gyors és hatékony lehet. A lapkakészlet feladata itt, hogy koordinálja a processzor és az alaplap többi része – mint például a memória, grafikus kártyák vagy tárolóeszközök – közötti adatáramlást. Ezzel biztosítja, hogy a processzor ne legyen túlterhelve, és az adatok mindig a megfelelő helyre kerüljenek.

2. Northbridge és Southbridge szerepe

Korábban a lapkakészlet két fő részből állt: a northbridge és a southbridge komponensekből. A northbridge felelős volt a nagy sebességű adatkapcsolatokért, amelyek például a processzort és a memóriát, illetve a grafikus vezérlőt érintették. Ezzel szemben a southbridge irányította az alacsonyabb sebességű adatkapcsolatokat, például a merevlemezeket, USB portokat, hálózati vezérlőket és egyéb perifériákat. Az újabb rendszerekben a northbridge funkcióit integrálták a processzorba, így a lapkakészlet szerepe átalakult, és elsősorban a southbridge funkcióit látja el.

3. Buszrendszer és kommunikáció

A lapkakészlet a buszrendszer segítségével tartja fenn az adatkapcsolatot a számítógép komponensei között. Ez a buszrendszer az egyes hardverelemek közötti kommunikációs csatorna, amelyen keresztül az adatok folyamatosan áramlanak. Az olyan modern technológiák, mint a PCI Express (PCIe), nagy sebességű adatforgalmat tesznek lehetővé, és a lapkakészlet feladata az, hogy az adatokat a megfelelő eszközökhöz irányítsa, minimalizálva a késleltetést.

4. Perifériák és eszközök kezelése

A lapkakészlet felelős az olyan perifériák és eszközök kezeléséért is, mint például az USB portok, a hálózati kártyák, a SATA csatlakozók, illetve egyéb bővítőhelyek. A chipset gondoskodik arról, hogy ezek az eszközök megfelelően működjenek, és adatokat tudjanak küldeni és fogadni a számítógép többi részével. Emellett a lapkakészlet szerepe a különböző csatlakozási szabványok támogatása is, mint például az USB 3.2, Wi-Fi, vagy a Bluetooth.

5. Energiagazdálkodás és hőmérséklet-kezelés

A lapkakészlet további fontos feladata az energiagazdálkodás kezelése. Segít optimalizálni a rendszer áramfogyasztását, például úgy, hogy az inaktív komponenseket alacsonyabb energiafogyasztásra állítja, amikor azok nem használatosak. Ezzel növeli a hatékonyságot, és hosszabb akkumulátor-élettartamot biztosíthat hordozható eszközök esetében. A lapkakészlet figyeli a rendszer hőmérsékletét is, és szükség esetén beavatkozik, ha túlmelegedést észlel.

6. Támogatott technológiák

A lapkakészlet által támogatott technológiák meghatározzák, hogy a számítógép milyen eszközöket és funkciókat tud használni. Például egy modern lapkakészlet támogatja a DDR5 memóriát, a PCIe 5.0 szabványt, valamint a Wi-Fi 6E és USB 4 technológiákat, amelyek mind gyorsabb adatátvitelt és nagyobb kompatibilitást biztosítanak. Minél fejlettebb a lapkakészlet, annál modernebb technológiákat képes kezelni a számítógép, ezzel biztosítva a jövőbeni bővíthetőséget és a maximális teljesítményt.

A lapkakészletek típusai

A lapkakészletek különböző kategóriákba sorolhatók attól függően, hogy mely gyártó készítette őket (például Intel vagy AMD), illetve hogy milyen felhasználási célokra szánták őket (játék, munkaállomás, általános felhasználás stb.). Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb lapkakészlet-típusokat.

1. Intel lapkakészletek

Az Intel lapkakészletek széles körben ismertek, és különböző kategóriákba sorolhatók attól függően, hogy milyen típusú processzorral működnek együtt, valamint milyen funkciókat kínálnak.

• Z sorozat (pl. Z790, Z690): Ezek a prémium lapkakészletek elsősorban a játékosok és a teljesítményorientált felhasználók számára készülnek. Támogatják az overclockingot, és olyan fejlett technológiákat kínálnak, mint a PCIe 5.0, DDR5 memória és Wi-Fi 6E.
• B sorozat (pl. B760, B660): A B sorozat középkategóriás lapkakészletek, amelyek jó ár-érték arányt kínálnak. Bár nem támogatják az overclockingot, rengeteg funkciót nyújtanak általános felhasználásra, játékhoz és munkához.
• H sorozat (pl. H770, H670): Az Intel H sorozatú lapkakészletei alapvető funkciókat kínálnak, és jellemzően irodai vagy otthoni számítógépekhez használják őket. Ezek a chipsetek nem támogatják az overclockingot, de megbízhatóak és stabilak.
• X sorozat (pl. X299): Ez a lapkakészlet kategória a nagy teljesítményű munkaállomásokhoz és professzionális felhasználóknak készült, például tervezőknek, mérnököknek vagy tartalomkészítőknek, akik sok magos processzorra és nagy memóriakapacitásra támaszkodnak.

2. AMD lapkakészletek

Az AMD lapkakészletek szintén különböző kategóriákba sorolhatók, attól függően, hogy milyen processzorokkal és funkciókkal működnek együtt. Az AMD Ryzen processzoraihoz készült chipsetek az utóbbi években különösen népszerűvé váltak.

• X sorozat (pl. X670E, X570): Az AMD X sorozatú lapkakészletei csúcskategóriás megoldások, amelyek overclocking támogatással és a legfejlettebb technológiákkal rendelkeznek. Az X670E például PCIe 5.0 támogatást nyújt, és a legújabb DDR5 memóriákkal is kompatibilis. Kifejezetten játékosoknak és teljesítményorientált felhasználóknak készültek.
• B sorozat (pl. B650, B550): A B sorozat középkategóriás chipsetek, amelyek ár-érték arányban kiválóak. Ideálisak általános felhasználásra és játékhoz, bár nem biztosítanak olyan széleskörű overclocking lehetőségeket, mint az X sorozat.
• A sorozat (pl. A520): Ez a belépő szintű lapkakészlet azok számára, akik egyszerű otthoni vagy irodai gépeket szeretnének építeni. Nem kínál túl sok extra funkciót, de stabil és megbízható működést biztosít alapvető felhasználási célokra.

3. Munkaállomásokhoz és szerverekhez készült lapkakészletek

A munkaállomások és szerverek speciális igényekkel rendelkeznek, ezért az ilyen rendszerekhez fejlettebb lapkakészletekre van szükség, amelyek nagy teljesítményű processzorokkal és bővíthetőséggel rendelkeznek.

• Intel C-sorozat (pl. C621, C422): Az Intel C-sorozatú lapkakészletei a Xeon processzorokat támogatják, és a nagy teljesítményű munkaállomások, valamint szerverek számára készültek. Ezek a chipsetek nagy memóriakapacitást, ECC memóriatámogatást, több bővítőhelyet és nagyobb megbízhatóságot kínálnak.
• AMD TRX40 és WRX80: Ezek a lapkakészletek az AMD Threadripper processzorokhoz készültek, amelyek a nagy teljesítményű munkaállomások és szerverek számára ideálisak. Az ECC memória és a sok PCIe sáv támogatása révén ezek a chipsetek kiválóak professzionális feladatokhoz, mint a 3D tervezés, videóvágás vagy nagy adatmennyiségű számítások.

4. Speciális lapkakészletek

Bizonyos felhasználási területekhez, mint például a mini-ITX vagy micro-ATX rendszerek, speciális lapkakészletek is elérhetők.

• Intel Q sorozat (pl. Q470, Q370): Az Intel Q sorozatú chipsetek jellemzően irodai és üzleti célokra szolgálnak, és olyan funkciókat tartalmaznak, mint a vPro technológia, amely távoli menedzsmentet és biztonsági szolgáltatásokat biztosít a vállalati környezetekben.
• AMD APU lapkakészletek: Az AMD olyan lapkakészleteket is kínál, amelyek integrált grafikus processzort (APU) támogatnak. Ezek ideálisak kis méretű, kompakt rendszerekhez, amelyek nem igényelnek dedikált grafikus kártyát, de mégis képesek alapvető grafikai feladatok ellátására.

5. Apple lapkakészletek: Az M sorozat

Az Apple 2020-ban vezette be az M1 lapkakészletet, amely az első saját fejlesztésű lapkakészlet volt a Mac számítógépek számára. Az M1 chip az ARM architektúrán alapul, és jelentős előrelépést hozott a teljesítmény és energiahatékonyság terén az Intel processzorokkal szemben, amelyeket korábban az Apple használt.

• M1 Chip: Az Apple M1 chip egy SoC (System on a Chip), amely integrálja a CPU-t, GPU-t, memóriát, és más alkotóelemeket, mint például a gépi tanulásra optimalizált Neural Engine. Az M1 chip nagy teljesítményt kínál alacsony energiafogyasztással, különösen multimédiás feladatokhoz, mint a videószerkesztés vagy a fotómanipuláció.
• M1 Pro és M1 Max: Az Apple az M1 utódaként mutatta be az M1 Pro és M1 Max chipseteket, amelyek még nagyobb teljesítményt nyújtanak, főként a professzionális felhasználók számára. Ezek a lapkakészletek több CPU és GPU magot tartalmaznak, és nagyobb memóriasávszélességet kínálnak, így alkalmasabbak a komolyabb grafikai és videószerkesztési munkákhoz.
• M2 sorozat: Az M2 chip a legújabb generációs Apple lapkakészlet, amely további teljesítménybeli javulást nyújt az M1-hez képest. Az M2 lapkakészlet jobb hatékonysággal és magasabb grafikai teljesítménnyel rendelkezik, amit főként a legújabb MacBook Air, MacBook Pro és iPad Pro modellek használnak.

Apple lapkakészlet és teljesítmény

Az Apple lapkakészletek fő előnye a szoros integráció a hardver és szoftver között, amely lehetővé teszi a kiemelkedő optimalizálást. Az Apple saját hardvereit és szoftvereit egyaránt úgy tervezi, hogy maximális teljesítményt nyújtsanak együttműködve.

• Energiahatékonyság: Az ARM alapú M sorozatú lapkakészletek rendkívül energiahatékonyak, ami hosszú akkumulátor-élettartamot biztosít, különösen a hordozható eszközök, mint a MacBook Air és az iPadek esetében.
• Teljesítmény és multitasking: Az Apple lapkakészletek kiválóak a párhuzamos feldolgozási feladatokban, és rendkívül gyors rendszerteljesítményt biztosítanak a multitasking során. Az integrált GPU-k pedig nagy grafikai teljesítményt kínálnak, amely versenyre kelhet az Intel és AMD dedikált GPU-s rendszereivel.

6. Jövőbeli lapkakészletek és technológiák

A technológia folyamatos fejlődésével újabb és fejlettebb lapkakészletek jelennek meg, amelyek támogatják az olyan modern technológiákat, mint a PCIe 5.0, DDR5, Thunderbolt 4, és Wi-Fi 6E. Ezek a lapkakészletek biztosítják a számítógépek jövőbeni bővíthetőségét, és lehetővé teszik, hogy a felhasználók a legújabb hardvereket használják ki.

Lapkakészlet és alaplap kompatibilitás

A lapkakészlet és az alaplap kompatibilitása kulcsfontosságú szempont a számítógép összeállításakor vagy fejlesztésekor. A lapkakészlet határozza meg, hogy az alaplap milyen processzorokat, memóriát, bővítőkártyákat és más komponenseket támogat, ezért a megfelelő választás elengedhetetlen a számítógép optimális működéséhez és jövőbeli fejleszthetőségéhez.

1. Processzor és lapkakészlet kompatibilitás

Az egyik legfontosabb tényező a lapkakészlet és a processzor kompatibilitása. Az Intel és az AMD egyaránt külön lapkakészleteket fejleszt a különböző processzorcsaládjaihoz. Például az Intel Z790 lapkakészlet az Intel Core 13. generációs (Raptor Lake) és a 12. generációs (Alder Lake) processzorokkal kompatibilis, míg az AMD X670E lapkakészlet az AMD Ryzen 7000-es sorozatú processzorokat támogatja.

Fontos megjegyezni, hogy a lapkakészlet kiválasztásakor nemcsak a processzor generációjára, hanem a foglalatra is figyelni kell. Az Intel processzorok esetében a foglalatok például a LGA1700 vagy LGA1200, míg az AMD processzoroknál a AM5 vagy AM4 foglalatokat használják. Ezért a processzornak és az alaplapnak ugyanazt a foglalatot kell használniuk.

2. Memóriatámogatás

A lapkakészlet meghatározza, hogy az alaplap milyen típusú és sebességű memóriát képes kezelni. Az újabb chipsetek, például az Intel Z790 és az AMD X670E, már támogatják a DDR5 memóriát, amely gyorsabb adatátvitelt biztosít a régebbi DDR4-hez képest. A chipset továbbá meghatározza a maximális memória méretét és sebességét is, valamint azt, hogy támogat-e dual-channel vagy quad-channel memóriarendszereket.

Fontos figyelembe venni, hogy a memóriakompatibilitás nem csupán a lapkakészlet és az alaplap szintjén van jelen, hanem összhangban kell lennie a processzor képességeivel is. Egyes processzorok és lapkakészletek például csak bizonyos memóriasebességet támogatnak, így ha gyorsabb modult választunk, azt csak alacsonyabb sebességen tudják kihasználni.

3. PCIe (Peripheral Component Interconnect Express) támogatás

A PCIe technológia a grafikus kártyák, SSD-k és más bővítőkártyák csatlakoztatására szolgál. Az újabb lapkakészletek, mint például az Intel Z790 vagy az AMD X670E, támogatják a PCIe 5.0 szabványt, amely jelentős teljesítménynövekedést biztosít a PCIe 4.0-hoz képest. Ez különösen fontos a jövőbeni fejlesztések szempontjából, mivel az újabb grafikus kártyák és SSD-k egyre nagyobb mértékben kihasználják a PCIe 5.0 nyújtotta sávszélességet.

Az alaplap és a lapkakészlet kompatibilitásának szempontjából figyelni kell arra is, hogy hány PCIe sáv áll rendelkezésre. Egyes lapkakészletek több PCIe sávot biztosítanak, ami lehetővé teszi több eszköz egyidejű használatát anélkül, hogy azok teljesítményveszteséget szenvednének.

4. Csatlakozási lehetőségek és bővítési lehetőségek

A lapkakészlet meghatározza, hogy az alaplap milyen csatlakozási lehetőségeket biztosít, például az USB, SATA, és M.2 portok számát és sebességét. Az újabb chipsetek, mint az Intel Z790 vagy az AMD X670E, már támogatják a USB 3.2 Gen 2×2 és USB 4 szabványokat, amelyek gyorsabb adatátvitelt biztosítanak.

A chipset azt is befolyásolja, hogy az alaplap hány M.2 SSD csatlakozót és SATA portot biztosít. Ez különösen fontos, ha több tárolóeszközt szeretnénk használni a rendszerben. Egy fejlettebb lapkakészlet, mint például az Intel Z790, akár több M.2 slotot is biztosít, amelyek közvetlenül a PCIe sávokon keresztül működnek, ezzel maximalizálva az SSD-k teljesítményét.

5. További technológiák és funkciók

A lapkakészletek különböző technológiákat támogathatnak, amelyek az alaplap további képességeit is meghatározzák. Például az újabb chipsetek támogatják a Wi-Fi 6E és Bluetooth 5.2 szabványokat, amelyek gyorsabb és stabilabb vezeték nélküli kapcsolatokat biztosítanak.

Az Intel lapkakészletek például támogatják a Thunderbolt 4 technológiát, amely gyors adatátvitelt és széles körű kompatibilitást biztosít külső eszközökkel. Az AMD lapkakészletek esetében a StoreMI technológia gyorsítja a rendszerindítást és a programok betöltését a gyorsabb tárolóeszközök optimalizálásával.

6. Overclocking támogatás

Az overclocking, azaz a komponensek sebességének növelése, sok felhasználó számára fontos szempont. Nem minden lapkakészlet támogatja ezt a funkciót. Az Intel esetében például a Z sorozatú lapkakészletek (pl. Z790, Z690) támogatják az overclockingot, míg a B és H sorozatú chipsetek nem. Az AMD oldalán az X sorozatú lapkakészletek (pl. X670E, X570) alkalmasak overclockingra, míg a B sorozat csak korlátozott mértékben támogatja azt.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki szeretné túlhajtani a processzorát, a megfelelő lapkakészletet kell választania, amely lehetőséget nyújt az ilyen típusú finomhangolásra.

Hogyan válassz lapkakészletet?

A megfelelő lapkakészlet kiválasztása az egyik legfontosabb lépés a számítógép építése vagy fejlesztése során, hiszen ez meghatározza, hogy milyen komponensekkel dolgozhatsz együtt, és milyen teljesítménybeli lehetőségek állnak rendelkezésre. A választás során több tényezőt is figyelembe kell venni, mint például a tervezett felhasználás, a költségvetés, a fejleszthetőség és a jövőbeli igények. Az alábbiakban lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan érdemes lapkakészletet választani.

1. Határozd meg a felhasználási célt

Elsőként azt kell eldöntened, hogy milyen célra használod majd a számítógépedet, mert a különböző lapkakészletek különböző felhasználási módokhoz kínálnak optimalizált funkciókat. Néhány főbb felhasználási kategória:

• Játék: Ha nagy teljesítményű gépet építesz játékhoz, akkor érdemes olyan lapkakészletet választani, amely támogatja az overclockingot, fejlett PCIe (pl. PCIe 5.0) és memóriakezelést kínál. Ilyenek például az Intel Z sorozat (Z790, Z690) vagy az AMD X sorozat (X670E, X570).
• Tartalomkészítés és munka: Ha videószerkesztéshez, 3D modellezéshez vagy egyéb erőforrásigényes kreatív munkákhoz van szükséged egy gépre, akkor olyan lapkakészletet válassz, amely támogatja a nagy mennyiségű RAM-ot, a több PCIe sávot és a gyors tárolókat. Ebben az esetben a magasabb kategóriás chipsetek, mint az Intel Z vagy X sorozatú lapkakészletek és az AMD X sorozatú chipsetek, a legjobbak.
• Általános felhasználás: Ha egy átlagos otthoni vagy irodai gépet építesz, akkor nincs szükséged a prémium lapkakészletek által kínált fejlett funkciókra. Ilyen célra elegendőek az Intel B (B760, B660) vagy H (H770, H670) sorozatú, illetve az AMD B (B650, B550) sorozatú lapkakészletek.
• Munkaállomás vagy szerver: Nagy teljesítményű munkaállomáshoz vagy szerverhez olyan lapkakészletek szükségesek, amelyek sok PCIe sávot, nagy mennyiségű memóriát és megbízhatóságot nyújtanak. Az Intel X299 vagy az AMD WRX80 lapkakészletek ideálisak ilyen célokra.

2. Processzor kompatibilitás

A lapkakészlet kiválasztása során fontos figyelembe venni a kompatibilitást a processzorral. Az Intel és az AMD eltérő lapkakészletekkel dolgozik, amelyek különböző processzorfoglalatokat használnak.

• Intel processzorok esetében: Győződj meg róla, hogy a lapkakészlet kompatibilis az adott generációs Intel processzoroddal, és az alaplap a megfelelő foglalattal rendelkezik (pl. LGA1700 a 12. és 13. generációs Intel processzorokhoz).
• AMD processzorok esetében: Az AMD processzorokhoz az AM4 foglalat (pl. Ryzen 5000-es széria) vagy az újabb AM5 foglalat (pl. Ryzen 7000-es széria) szükséges. Ellenőrizd, hogy az adott lapkakészlet melyik processzorfoglalatot támogatja.

3. Memóriakompatibilitás és -támogatás

Fontos figyelembe venni, hogy a lapkakészlet milyen típusú memóriát támogat. Az újabb chipsetek már a DDR5 memóriát támogatják, amely gyorsabb és hatékonyabb a DDR4-hez képest, de drágább is. Vedd figyelembe a következőket:

• DDR5 vagy DDR4 támogatás: Ha maximális teljesítményt szeretnél, válassz DDR5 memóriát támogató lapkakészletet (pl. Intel Z790, AMD X670E). Ha ár-érték arányban keresel megoldást, akkor egy DDR4 memóriát támogató lapkakészlet is megfelelő lehet (pl. Intel B660 vagy AMD B550).
• Memóriakapacitás: A lapkakészlet meghatározza, hogy mennyi RAM-ot telepíthetsz. Ha nagy mennyiségű memóriát igényelsz (pl. 32 GB vagy több), akkor érdemes ellenőrizni, hogy a választott chipset támogatja-e ezt.

4. PCIe sávok és bővítési lehetőségek

A lapkakészlet meghatározza, hogy hány PCIe sáv áll rendelkezésre a grafikus kártyákhoz, SSD-khez és más bővítőkártyákhoz. Ha több bővítőkártyát, például extra grafikus kártyát vagy NVMe SSD-ket szeretnél használni, akkor egy olyan chipsetre lesz szükséged, amely több PCIe sávot biztosít. Például az Intel Z790 és az AMD X670E lapkakészletek támogatják a PCIe 5.0 szabványt, amely kétszer gyorsabb, mint a PCIe 4.0.

5. Overclocking képességek

Ha a teljesítmény fokozása érdekében szeretnéd túlhajtani a processzort vagy a memóriát (overclocking), akkor olyan lapkakészletet kell választanod, amely támogatja ezt a funkciót. Az overclocking lehetősége nagyban növelheti a számítógép teljesítményét, különösen játékok és erőforrásigényes alkalmazások esetén.

• Intel: Az overclockingot az Intel Z sorozatú lapkakészletek támogatják (pl. Z790), míg a B és H sorozatok nem.
• AMD: Az AMD X sorozatú lapkakészletek (pl. X670E, X570) támogatják az overclockingot, míg a B sorozat korlátozottabb ebben a tekintetben.

6. További funkciók és csatlakozási lehetőségek

A lapkakészlet által biztosított további funkciók és csatlakozási lehetőségek szintén fontos szempontok a választás során. Gondolj arra, hogy milyen eszközöket és perifériákat szeretnél használni, valamint hogy milyen modern technológiákat igényelsz:

• Wi-Fi és Bluetooth: Ha vezeték nélküli kapcsolatra van szükséged, válassz olyan lapkakészletet, amely támogatja a beépített Wi-Fi 6E és Bluetooth 5.2 technológiákat.
• USB csatlakozók: Az újabb chipsetek, mint az Intel Z790 és AMD X670E, támogatják az USB 3.2 Gen 2×2 és USB 4 szabványokat, amelyek gyorsabb adatátvitelt és többféle eszköz kompatibilitást biztosítanak.
• Thunderbolt támogatás: Ha külső eszközöket, például külső SSD-ket vagy dokkolókat használsz, fontos lehet a Thunderbolt 4 támogatása, amely nagysebességű adatkapcsolatot biztosít.

7. Költségvetés és ár-érték arány

A lapkakészlet kiválasztásakor a költségvetés is meghatározó tényező. A csúcskategóriás lapkakészletek, mint az Intel Z790 vagy az AMD X670E, fejlett funkciókat kínálnak, de ezek magasabb árkategóriában vannak. Ha szűkebb költségvetéssel dolgozol, akkor érdemes megfontolni egy B sorozatú lapkakészletet, amely jó ár-érték arányt kínál anélkül, hogy túl sok kompromisszumot kellene kötni.